1. Ingyenes tankönyvellátásban részesül:

a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló, aki

- tartósan beteg
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több
- fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
- fogyatékos,
- pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
- tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia,
- dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
- három-vagy többgyermekes családban él,
- nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl, az iskola további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére.

2. Tartósan beteg,

illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul; Az a 18. életévét betöltött személy, aki 18. életévének beöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll.
A tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról az igazolást a gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.
A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.

Az igazolás tartalmazza

- első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e
- a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
- a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét.

Ha a szülő a szakorvos igazolásával nem ért egyet, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól. Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A magasabb összegű családi pótlék az igénybejelentéstől (késedelmes igénybejelentés esetén az ellátás visszamenőleg csak két hónapra állapítható meg) a családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válásáig a szülő részére folyósítják az ellátást. Ezt követően a nagykorú gyermek saját jogon igényelheti a családi pótlékot a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál. Nagykorú esetén a Magyar Államkincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetétől arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják ez esetben az igényt elbírálni. A 18. életévét betöltött nagykorú gyermeknek választania kell, hogy a magasabb összegű családi pótlékot vagy a fogyatékossági támogatást kívánja igénybe venni, a két ellátást nem lehet egyidejűleg folyósítani. Ha a nagykorú gyermek fogyatékossági támogatásban részesül, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, utána szülője (legfeljebb 23. életévének betöltéséig) kérheti a családi pótlék folyósítását.
2007. január 1-jén ismert volt, hogy az egyedülálló szülő által nevelt gyermek alanyi jogú támogatása a 2007. évi költségvetési törvény jóváhagyásakor megszűnt. Ebben az esetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot célszerű megvizsgálni. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult az a tanuló, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át. Ha az egy főre jutó havi jövedelem összege ennél alacsonyabb, a település jegyzőjéhez lehet fordulni, kérelmet kell benyújtani. A jegyző határozatot hoz a jogosultság meglétéről.

3.   Normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni:
tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak kell tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében rögzített feltételeknek megfelelő gyermekeket, sajátos nevelési igényűnek kell tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában rögzített feltételeknek megfelelő gyermekeket. Fontos tudni, hogy gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után változatlanul nem vehető igénybe ezen a jogcímen újabb normatív kedvezmény.
Az iskolai tankönyvellátás esetén az iskola igazgatója felelős a normatív kedvezmények biztosításáért.
Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék
igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl, az iskola további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges.
Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel!