200 éve született Liszt Ferenc

LISZT FERENC (Doborján [Raiding], 1811. október 22. – Bayreuth, [Németország] 1886. július 31.): zeneszerző, zongoraművész.

Kilencéves korában lépett fel először Sopronban és Pozsonyban. 1821-ben Bécsben, majd Párizsban tanult, ahol kapcsolatba került a szellemi élet számos jelentékeny alakjával (Chopin, Berlioz, Paganini, Lamartine, Lamennais, Heine, George Sand, Delacroix), akik döntően befolyásolták szellemi tájékozódását. Már bécsi hangversenyein nagy sikereket aratott, később Franciaországon kívül Londonban és Svájcban is koncertezett. 1835-ben a genfi konzervatóriumban tanít: Minden szellemi áramlat iránt fogékony volt s rokonszenvezett a haladó polgári mozgalmakkal. „Mivel Magyarországon születtem, illő, hogy zenei tehetségemmel hazámat szolgáljam.” –írta egyik levelében. Kijelentése értelmében is cselekedett: 1838-ban a pesti árvízkárosultak javára hangversenyeket rendezett, 1840-ben alapítványt tett a pesti Nemzeti Zenede létesítésére. Amikor 1840-ben Pesten hangversenyezett –ahol mint karmester is először mutatkozott be –, már Európa-szerte ismert zongoraművész volt, kinek ünnepeltetése máig nem tapasztalt méreteket öltött. Gyakori vendége volt a párizsi, bécsi római koncerttermeknek is. 1848 –61-ben Weimarban a hercegi udvar karnagya. Richard Wagnerrel Párizsban köt életre szóló barátságot. Zeneszerzőként az 1850-es években kezdték elismerni. 1856-ban az ő ünnepi miséjével szentelték fel az esztergomi székesegyházat. Az 1860-as években Rómában élt. Jelentős szerepe volt a pesti Zeneakadémia megalapításában (1875), majd az Akadémia elnökeként a művészképzésben. 1925-ben a Zeneakadémia felveszi alapítójának nevét. 1867-ben koronázási miséjének bemutatójára ismét Pestre látogatott. Ezt követően évről évre hazajárt, Pesten karmesterként lépett fel. 1873-ban Budapesten ünnepelték meg 50 esztendős művészi jubileumát a Krisztus-oratórium bemutatásával és ösztöndíj alapításával. Bayreuthban hunyt el tüdőgyulladásban, sírja ma is ott található.

Liszt Ferenc zeneszerzőként – Wagner és Berlioz mellett – a XIX. század ún. radikális romantikus zenéjének képviselője, a berliozi programzene-elv folytatója és beteljesítője. Utolsó korszakának műveiben, minden megoldatlanságuk ellenére, olyan távlatokat nyitott meg, amelyekkel egyedül állt korának zeneszerzői között, s amelyek elsősorban Bartók művészetében találtak igazi rokonságra és folytatásra a XX. században.

Főbb művei közé tartoznak az A-dúr zongoraverseny (1839, 1849. 1857), a Haláltánc (1849, 1853, 1859), a Faust-szimfónia (1854 –57), a Mephisto-keringő (1860) című szimfonikus költeményei; a Magyar rapszódiák (1847 –85); Consolations (1849 –50); 2 polonaise (1851); Papagini-etüdők (1851); Transzcendentális etüdök (1851); h-moll szonáta (1852 –53) című zongoraművei; a Weinen, klagen variációk (1863); B-A-C-H preludium és fúga (1870) című orgonaművei; a Szent Erzsébet legenda (1857 –62), a Christus (1866) című oratóriumai; és az Esztergomi mise (1855, 1858); a Magyar koronázási mise (1866 –67) című miséi.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

további érdekességek: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/liszt_ferenc_szuletesnapja__1811

200 éve született Erkel Ferenc

Egy személyben volt zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus. Művészi formálódásában három város játszott szerepet: Pozsonyban tett szert a klasszikus zenei műveltségre, Kolozsvárott szerzett előadói gyakorlatot, mint zongoraművész és karnagy, Pesten pedig a színházi muzsikus mesterségének fortélyait sajátította el. Kiváló képességű virtuóz zongoraművész volt. 1875-ben a Zeneakadémia alapításakor Liszt mellett ő lehetett az intézet másik zongoratanára és igazgatója.

Egyik tanár társa így emlékezik rá: „ …sem szigorúbb, sem lelkiismeretesebb, kötelességtudóbb tanárt nem ismertem nála. Számos zongoratanítványa vallhatja szerencséjének, hogy az ő vezetése alatt művelhette ki magát művésszé, mert e 13 év alatt ő volt a legmagasabb zongora-osztályok valódi vezére.”

A korabeli költők, írók festők mellett Liszt Ferenc és Erkel Ferenc volt a megtestesítője a nemzeti romantika kibontakozásának.
Akkortájt a művészek célja a független nemzeti kultúra megteremtése és az állandó magyar színtársulat létrejötte volt. Erkel a maga idejében a verbunkos zenét az olasz opera sajátosságaival vegyítette, s ezzel új műfajt teremtett. Műveiben a magyar történelem tragikus  eseményeinek felidézésével zenéje táplálta a nemzeti öntudatot. 1837-ben, amikor megnyílt a Pesti Magyar Színház, karmestere Erkel Ferenc lett. 3 évvel később pedig ugyanez a színház már Magyar Nemzeti Színházként mutatta be első operáját, a Bátori Máriát, majd 1844-ben ifjúkora fő művét, a Hunyadi Lászlót. Ez volt az első maradandó értékű magyar opera. Erkel legnagyobb érdeme, hogy megteremtette a magyar operát, valamint megszervezte a Filharmóniai Társaságot, melynek élén 50-nél több koncertet adott. A színvonalas operajátszás elképzelhetetlen lett volna nélküle. Számos műve közül a Hunyadi László és a Bánk bán ma is kedvelt darabjai az Operaháznak.

Érdekességként megemlítjük, hogy Erkel vezényelte az általa mindenkinél jobban tisztelt Beethoven IX. szimfóniájának első magyarországi előadását.

Gondoltátok volna, hogy mesteri szintű sakkjátékos is volt? Mind a kortársai, mind az utókor sakkírói szemében elismert szaktekintély, a magyar sakkélet vezéralakja volt. Elnöke volt a Pesti Sakk  Körnek. Játszmái iránt a szaksajtó is érdeklődött.  1859-ben visszavonult az aktív játéktól, ám a magyar sakkozók három évtizeden át családfőjüknek tekintették őt. Visszavonulása után a pesti és budai sakkélet szervezőjeként jeleskedett.  Erkel nagysága abban rejlik, hogy ébren tartotta a sakkjáték gondolatát, és fáradhatatlan szervező munkájával újabb és újabb tehetségekre irányította a figyelmet.

A Zeneakadémián 1886-ig tanított, majd nyugállományba vonult.  50 éves karnagyi jubileumát fényes külsőségek között ünnepelték, elhalmozták kitüntetésekkel. 1890 után egyre inkább visszavonult. 1893 júniusában halt meg, 83 éves korában.

Gyerekek, meg tudnátok mondani,  mi őrzi Erkel emlékét a zeneművein kívül?

- Az Operaház bejáratánál ülő szobra látható
- számos közterület, tér, utca, kulturális intézmény országszerte,
- Gyulai szülőházában múzeumot rendeztek be
- Sakkozóként is tisztelik emlékét, hiszen 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán.
- 1952-ben alapították az  Erkel Ferenc-díjat,
- Keleti Márton filmrendező1952-ben filmet készített Erkel címmel a zeneszerző életéről.
- Budapesten áll az Erkel Színház. Talán ti is jártatok már egy-egy előadásán. Jelenleg egy új épületet terveznek a közel száz éves színház helyére.

Művei

Erkel Ferenc műveinek jegyzékét Legány Dezső professzor állította össze, Erkel Ferenc művei és korabeli történetük címen (1975). Előtte Lavotta Rezső készített zeneműjegyzéket a Magyar Nemzeti Múzeum kéziratairól (1940); ennek alapján készült Major Ervin első (1947) és második (1967) katalogizálási kísérlete. Erkel műveinek jegyzékesítésével Mona Ilona is foglalkozott 1989-es művében, melynek címe Magyar zeneműkiadók és tevékenységük 1774-1867, illetve Németh Amadé Erkel Ferencről készült monográfiájában.

100 éve született Radnóti Miklós

Költői életműve és személyisége, bátorsága és tisztasága emelte a magyar irodalom legnagyobbjai közé. Sorsában sokak tragédiája rajzolódik ki, az emberi értékek hősies megőrzése példamutató.
Költői indulásáról a következőket vallja:”Egyetemi éveim alatt tudatosan olvastam a magyar irodalmat, s az egész, gyökereivel, egymásba kapaszkodó indáival, hatalmas törzseivel és széljárta tetőivel életem nagy élménye volt. S ha sokszor járt utakra gondolok, a gyerekkor Petőfije után Berzsenyiről kell írnom, a későbbi kedvencről, Csokonairól, a még későbbi Vörösmartyról s Aranyról, Madáchról, Kazinczyról, és a Nyugat  első nemzedékének költőiről. Sík Sándorról, a költőprofesszorról, akinek öt éven át belső tanítványi köréhez tartoztam.”

Költészetében sokféle művészi törekvés, kísérletek és remekművek, szelídség és erő, idill és tragédia fér meg, és alkot megbonthatatlan tökéletességet. József Attiláról írt sorai saját költészetére is érvényesek. „ A mű, amit a költő haláláig alkot, halálával hirtelen egész lesz, s a kompozíció, melyet életében szinte testével takar, a test sírbahulltával látható lesz, az életmű fényleni és nőni kezd. A versek sugarat vetnek egymásra, a nagy versek megragyogtatják a közömbösebb darabokat is…Minden töredék, minden papírlapon talált sor adalék lesz, adalék az életműhöz, a nagy egészhez, mely lezárt, szigorúan befejezett és összetartó immár.. Befogadni, magához ölelni hajlandó minden apróságot, de semmit sem enged el többé.”

Radnóti Miklós emlékpad (Alsógöd, MÁV állomás, Városvédők Egyesülete), "Nem tudhatom"

http://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s

KAZINCZY FERENC

(1759-1831)

Kazinczy Ferenc gazdag munkásságának nagyobbik része a felvilágosodás rövid emberöltője utánra esik, de nemcsak azért tartozik a világosság nemzedékéhez, mert akkor indul, és annak az egyik jellegzetes alakja, hanem azért is, mert éppen ő az, aki továbbviszi a felvilágosodás eszmevilágát és hevületét, hogy a sötétség évtizedeiben a legeslegfőbb ösztönző legyen, s megérve még a reformkor kezdetét is, összekötő kapocsként vehessük tudomásul a XVIII. század újító szelleme és a XIX. század romantikája között. Kazinczy még Bessenyeitől kapta az ösztönzést, és Kisfaludy Károlyon keresztül Vörösmarty nemzedékének is ösztönzője lett.

Kazinczy Ferenc 1759-ben született művelt, könyvet, zenét, képzőművészetet kedvelő módos középnemes családban. Írói hajlamai kisgyermek korában kezdtek gyaníthatókká válni, emellett jó érzéke volt a festéshez, rajzoláshoz is, az olvasás pedig szinte mámorba ejtette. S mindez nem volt szüleinek ellenére, akik örültek, hogy első gyermekük minden bizonnyal író lesz. A Kazinczy család ama ritka nemesi körökhöz tartozott, ahol becsülete volt az írónak. Apja tehát minden módon pártolta tanulni akarását, és amikor az apa viszonylag fiatalon meghalt, az egyszerre erélyes, gyengéd és céltudatos anya állt pártfogóan mögötte.

Már kisiskolás korában, latin és német nyelvtanulás közben megpróbálja olvasmányait magyar nyelvre fordítani. Tizenhat éves sincs, amikor kezébe kerül Bessenyei legelső, még németül írt kisregénye. Eredeti címe: Der Amerikaner. Felvilágosodott szellemű, szatirikus hangvételű történet és elmélkedés vallásról, erkölcsről, szokásokról Voltaire modorában. Kazinczyt elragadja ez a világos, ésszerű valóságlátás. Magyarra fordítja a kisregényt ilyen hosszú címmel: Az amerikai Podoc és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése.

Anyjának is, tanárainak is tetszik a fordítás, mire egy kassai nyomdában kinyomatja, anyjának ajánlja, és tiszteletteljes levél kíséretében elküldi Bécsbe Bessenyeinek. Bessenyei pedig elismerő, buzdító levélben válaszol. Ez a korai kapcsolat a magyar felvilágosodás főalakjával nemcsak megerősíti önbizalmában, de vágyait hivatástudattá emeli. Programszerűen fordul a bécsi testőrök művei felé, és felfedezi Báróczi prózafordításait. Elragadja a választékos és előkelő stílus. Életprogramjának tekinti már ekkor, hogy az anyanyelv csiszolása, gazdagítása és a magyar irodalmi stílus jogának elismerése lesz a fő feladata. Báróczit példaképének tekinti, s nemsokára Baróti Szabó Dávid megjelenő verseskönyvében találkozik az új költői törekvéssel, a deákos verseléssel. Maga is gyakorolni kezdi a disztichonokat, hogy hamarosan a kor legjobb epigrammaköltője, ennek a minden másnál tömörebb költői műfajnak klasszikusa legyen.

Befejezve tanulmányait, ő is, mint oly sok magyar értelmiségi akkor is, azóta is, jogi diplomát szerzett. Kassán lett egy rövid időre ügyvédjelölt. Ez időben kerül fel néhány hétre Pestre, ahol megismerkedik Ráday Gedeonnal. Ez a találkozás is döntő jelentőségű. Rádaytól tanulja meg a rímes jambust, a nyugat-európai verselést, amelyet majd ő kezd el népszerűsíteni.

Ügyvéd sohasem akart lenni, csak éppen belekóstolt a joggyakorlatba; igazából az irodalom és a közművelődés izgatja. Ezt az értelmesebb megyei urak tudomásul is veszik, és Kazinczyt hamarosan kinevezik iskolai inspektornak, azaz tanfelügyelőnek. Ezt a hivatását évekig lelkesen és lelkiismeretesen látja el. Közben Kassán Baróti Szabóval és Batsányival megteremti a folyóiratot, a Magyar Museumot. Batsányival azonban kezdettől fogva sehogyan sem fér össze. Batsányi túl nyers Kazinczynak, Kazinczy finomkodó Batsányinak, kölcsönösen féltékenyek is egymásra. Végül is Kazinczy kiválik a Magyar Museumtól, és saját folyóiratot indít, az Orpheust.

Ez időben már ismeri a német kortársakat, lelkesedik a szentimentalizmusért, amely abban az időben az érzelmek szabadságát jelentette; lelkesedik Goethéért, aki a leghíresebb szentimentális regényt, a Werthert írta; de ugyanúgy lelkesedik Shakespeare-ért, a nagy indulatok klasszikusáért. Lefordítja a Hamletet, fordít Goethétől, magyarra átdolgoz egy német szentimentális regényt, amely Bácsmegyei öszveszedett levelei címen jelenik meg. Könnyeden versel a német érzelmesek modorában, és irodalmi-kritikai hangú epigrammákat ír.

Hamarosan az ifjaknak az a része, amely az érzelmek szabadságára esküszik, őt tekinti irodalmi vezérének, és az Orpheust a folyóiratuknak. Ezt az irányt nevezik akkoriban németesnek. Rengeteget dolgozik, ír, fordít, kapcsolatokat tart az írókkal. És közben szabadkőműves. Tagja a forradalmat előkészítő titkos páholynak. És ő is vádlottja lesz a Martinovics-pernek. Előbb halálos ítélet, azután hosszú fogság Spielbergben, Kufsteinben, Munkácson. Több mint hat évig, egészen pontosan - ahogy nemegyszer leírta - 2387 napig volt súlyos börtönben. Negyvenkét éves korában kerül ki, 1801-ben. A börtönben megőszült. De akarata erősebb, teste szívósabb, mint valaha. Szabadulása után rövidesen megnősül. És munkához lát. Anyja halála után a családi birtok szétosztódik, rokonai ki is játsszák, neki és új családjának csak a bányácskai szerény kis birtok jut Sárospatak közelében. Ezt a Bányácska falut ő nevezi el Széphalomnak. Sok idővel később az ő emlékére hivatalosan is így nevezik el. Ennek jövedelméből fedezi irodalmi kiadásait is. Örökös anyagi gondok közt él tehát, de ez nemigen izgatja. A cél: a munka. A felvilágosodás korának a Martinovics-perrel vége. Az ország nagyobb elnyomatás alatt él, mint valaha. Kazinczy úgy véli, nincs mód a politikai harcra, de a nyelvért és irodalomért folytatandó harc előkészíti a megfelelőbb időben újrakezdhető politikai törekvéseket. Annyit hoz át a világosság korából az elsötétült korba, amennyit lehetőnek tart.

Bessenyei kiábrándultan elvonult Biharba, Batsányi külföldön él, és kiesik a hazai fejlődésből. Verseghy kitűnő munkaerő, de nem alkalmas a vezérszerepre, Baróti Szabó sem eléggé haladó, sem eléggé politikus. Nem is lehet más az irodalmi vezéralak, mint Kazinczy. Neki a szervezéshez is kitűnő érzéke van. Munkásságának talán legjelentékenyebb része irdatlan levelezése, amelyet évtizedeken át folytat az egész élő irodalommal. Ezrével írja választékos nyelvezetű, irodalmi és kultúrpolitikai tárgyú leveleit, amelyekkel szervezi és összetartja az irodalmat. Egy ideig úgyszólván egy egész tudományos akadémia szerepét vállalja Széphalomról. Közben verses és prózai fordításokkal ismerteti a világirodalmat, és csiszolja a magyar nyelvet. Saját versei közül legjobbak az irodalmi-esztétikai tárgyú epigrammák. Lírai versei inkább azért érdekesek, mert példát adnak, lehetőségeket mutatnak. Így például ő kezdi el nálunk a szonett költészetet.

Egyik legfontosabb tevékenysége, hogy vezéralakja a nyelvújításnak. Ez a nyelvújítás már ösztönösen megkezdődött a bécsi testőröknél, különösen Báróczinál. De Kazinczy felismeri, hogy mozgalomszerűen, az egész irodalomnak és nyelvtudománynak fel kell venni a rendszeres munkát a nyelv gazdagítására. Törekvése azonnal kétfelől idéz ellenségeket. A konzervatívokat felháborítják az új kifejezések; a túlzók, akiknek lassanként semmiféle régi szó nem jó, óvatos maradinak tartják. Ő pedig szilárdan áll ortológusok és neológusok között: keresi az összhangot a hagyományul kapott anyanyelv és a szükséges gazdagítás között. A történelem őt igazolta. De kortársai is egyre jobban látták az ő igazát.

A költők és írók, akiket buzdított, felfedezett, népszerűsített, tisztelték benne a költőt is, noha hatására és körülötte sokkalta nagyobb költők emelkedtek fel: Berzsenyi, Kölcsey, Kisfaludy Sándor, Szemere Pál, majd Kisfaludy Károly és vele a romantika, amely Vörösmarty felé mutatott. Kazinczy szinte a gyámja volt mindezeknek. Közben megjelent Csokonai is, de ezzel a talán valamennyinél nagyobb lírikussal sehogyan sem tudott igazán megbarátkozni. Elismerte tehetségét, de nem ismerte fel igazi nagyságát.

Az ő kissé finomkodó finomságának idegen volt Csokonai erőteljessége. Ahogy az előbbi korszakban éppen Batsányival nem tudott megbarátkozni.

Kétségtelen, hogy a kortársak között Kazinczy költészete finom, de igen halovány; maradandót csak az epigrammákban tudott fogalmazni. De ez a halovány költészet üdvös hatással volt a sokkal erőteljesebb kortársakra. Prózaíróként ennél jelentékenyebb. Útirajzai és önéletrajzi művei, a Pályám emlékezete és a hagyatékában talált kitűnő Fogságom naplója, Kármán Fannija és a majd megszülető romantikus próza között a legjobb irodalmi színvonalat jelentik.

Igazi jelentősége azonban kultúraszervező, irodalomteremtő létében van, abban a kultúrpolitikai magatartásban, amellyel a felvilágosodás szellemét továbbvitte és vezérként képviselte a következő század első harmadában. 1831-ben, élete hetvenkettedik évében halt meg. Halálakor már javában tartott a reformkor, az irodalomban Vörösmarty, a kritikában Bajza volt a vezéralak, és diadalmasan hirdetett új világot a romantika. Ennek a magyar romantikának az a magyar felvilágosodás volt az eszmei gyökere, amelyet Kazinczy képviselt az elsötétüléstől az új fény derengéséig.

250 éve születetett, 2009 az ő emlék éve is.

A Népmese Napja

A Magyar Olvasástársaság kezdeményezése, hogy szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjaként tiszteljük ezen túl.

Benedek Elek a Székelyföld szülötte. 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsiny falujában, Kisbaconban.

A falu lakói melegszívű, becsületes emberek voltak, akik évszázados meséket, legendákat, történeteket őriztek a lelkük mélyén, amiket aztán munka közben vagy esténként elmeséltek egymásnak és gyerekeiknek. Ebben a szép természet-és emberszerető környezetben nőtt föl Benedek Elek.

Ő az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő.

Hirdette, hogy a magyar népmesét kell a gyermekek kezébe adni, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé.

Az eredeti népmesék nyerseségét elsimította, megnemesítette, és saját felfogásának megfelelő erkölcsi tanításokkal fűszerezte.

1885-ben jelent meg a Székely Tündérország című könyve, mely már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz. Hat évvel későbbi a Székely mesemondó.

A legnagyobb vállalkozása a Magyar mese-és mondavilág a millennium ünnepére készült.

Az olvasók többsége Benedek Eleket úgy ismerte meg, mint a magyar népmesék és mondák gyűjtőjét, a világ meseirodalmának fordítóját és közreadóját. Munkássága azonban színesebb, sokrétűbb. Újságíróként, lapszerkesztőként, regényíróként, és országgyűlési képviselőként is tevékeny részese volt a századforduló szellemi életének.

Versek, ifjúsági és felnőtt regények, tankönyvek mellett szép számmal írt a magyarság történetével, illetve híres magyarok életrajzával foglalkozó műveket.

Élete alkonyán visszatért szülőföldjére, ahol bátor küzdelmet folytatott a kultúra értékeinek megőrzéséért. 1929-ben-ben bekövetkezett halála íróasztala mellett találta. Utolsó mondatával ezt üzente írótársainak: "fő, hogy dolgozzanak!"

Nemzedékek sora nőtt fel a kis gömböc, a csillagszemű juhász, a vitéz szabólegény és sok egyéb hős csodálatos történetein, amiket ti is és szüleitek is szívükbe zártak.

2006. szeptember 28-án a 4b. osztállyal, október 4-én pedig a 4. c. osztállyal "vettük a vándorbotot" és elindultunk a mesék vándorútján, emlékezve Elek apóra, a tarisznyában az elmaradhatatlan "hamuban sült" pogácsával és egy rövid mesével.

Holnap legyenek a szebbnél szebb mesék a ti vendégeitek! Olvassatok minden nap, és kívánom, hogy győzzetek le minden előttetek álló akadályt!

Ha a neten is szeretnétek betérni a mesék birodalmába, ajánlom az alábbi honlapokat: www.nepmese.hu vagy a www.olvasnijo.hu oldalakat! Itt még rajzpályázatot is találtok.

Szeretettel vár benneteket ebben a tanévben is az iskolai könyvtár és Gabi néni.

2006. december 6.

Űrhajó

45 éve, 1961. November 29-én fellőtték az Egyesült Államok legelső űrhajóját, fedélzetén az Enos nevű csimpánzzal. AZ USA legelső, egyszemélyes űrhajótípusa a Mercury volt. Az MA-5 típusú változat kétszer megkerülte a Földet, majd az óceánba csapódott. A kísérletsorozat célja az volt, hogy embert juttassanak Föld körüli pályára, majd épségben visszahozzák.

2006. december 6.

Celsius

305 éve, 1701. November 27-én született Anders Celsius svéd fizikus, csillagász a róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója. 1737-ben is tervezte meg a máig is általánosan használt 100 fokos beosztású hőmérsékletskálát, amely világhírűvé tette nevét. Ötlete leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és az ezzel kapcsolatos számításokat. Sokat fáradozott a Gergely-naptár bevezetése érdekében. A XVIII. század Európájának kiemelkedő tudósa volt.

85 éve, 1921. november 25-én született Pilinszky János Kossuth-és József Attila- díjas költő, a közelmúlt magyar költészetének egyik legnagyobb alakja.

Értelmiségi családban született. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak rá.

A budapesti egyetemen jogot, magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, diplomát nem szerzett. 1944 őszén katonának hívták be, így jutott el a németországi Harbachba, ahol egész éltre szóló, megrendítő élménye lett a koncentrációs táborral való találkozás. Mély hite, katolicizmusa teljes költői attitűdjét meghatározta. Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött., 1975-ben Amerikába is eljutott. Nemzetközi elismerését kiváló versfordításaikkal olyan költőtársak segítették, mint az angol Ted Hughes és a francia Pierre Emmanuel. 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák című kötettel kezdődött és a Kráter című gyűjteménnyel zárult.

Könyvtárunkból most a gyerekekhez szóló, A nap születése című verses mesekötetét ajánlom, melyben tündökletes szépségű tájak nyílnak meg előttünk s az ismert mesehősök is új alakban lépnek elénk.

2006. december 6.

Collodi

180 éve, 1826. november 24-én született Carlo Collodi olasz újságíró,

a PINOCCHIO írója.Családi neve Lorenzini volt.Eleinte gyermekirodalmat fordított,

Perrault és mások meséit, később megteremtette saját figuráit is.

Élete fő műve 1881 és 1883 között folytatásokban jelent meg Egy bábu élete címmel.

A főszereplő Pinocchio kalandjai világhírűvé tették Collodit. A regényben fantáziával,

humorral és szeretettel, a gyermeki lélek mély ismeretével megalkotott világ elevenedik meg.

1940-ben Walt Disney készített híres filmet a meseregényből.

" A becsület meg a szorgalom olyan, mint a jó szél: előrehajtja az embert"

( Andersen)

200 éve született ANDERSEN, a világhírű dán író, költő.

Élete nehéz és küzdelmes volt, míg meséivel a dán irodalom világszerte legismertebb alakjává vált. "A rút kiskacsa" c. meséje példázza mindazt a szenvedést, gyötrelmet, melyen az írónak is át kellett mennie, míg királyok és hírességek barátjukként tartották számon.
Amerre járt, mindenütt szívesen fogadták, s megnyíltak előtte a paloták és kunyhók, ahogy meséi előtt a szívek.

Mint híres író és szenvedélyes turista, Andersen felolvasókörúton járta be Európát. 1841-ben dunai útja során Magyarországon is megfordult. A pesti Medárd napi vásárról színes útirajzában emlékezett meg a városról.

Volt egy magyar barátja: Liszt Ferenc, a híres zeneszerző.

Meséi csaknem 100 nyelven jelentek meg. Magyarul az első fordítást Petőfi özvegye, Szendrey Júlia adta ki 1856-ban.
Ránki György szerzett operát  A császár új ruhája c. meséjéből.

Hatása a későbbi meseírókra, prózára és társművészetekre is nagy hatással volt.
Meggyőződése szerint csak a művészet, a szépség képes megőrizni és közvetíteni az értékeket, s végső reménye, hogy ez a küldetés eredménnyel jár: mert aki hattyúnak születik, abból hattyú lesz, akármilyen is körülötte a világ.

Meseköteteit keressétek a könyvtárban!

2005. április 2.