Mátyás reneszánsz udvara

A magyar történelem egyik legjelentősebb és legnépszerűbb uralkodójára emlékezünk február 25-én e jeles névnapon.  Alakját számtalan monda, népmese is őrzi. Ezekből olyan uralkodó képe tárul elénk, aki álruhában elvegyül a nép között, hogy megismerje a valóságot, megleckéztesse, sőt megbüntesse a dölyfös urakat és igazságot szolgáltasson

Mátyás korát a nagy építkezések és a  művészeti ágak felvirágzása jellemezte. A kortársak által földi paradicsomnak nevezett visegrádi vár teraszos feljárója, udvara, függőkertje a legszebb itáliai palotákkal vetekedett. Legtöbbször az udvari kutat említik, amelyből a hagyomány szerint ünnepnapokon folyamatosan csorgott a vörös és fehér bor.Az új épületeket reneszánsz ajtó-és ablakkeretek, gazdagon faragott virág-és gyümölcsfonatos párkányok, szobrok, kazettás mennyezet, freskók, a padlózatot színes mázas csempék díszítették.

Az építő és díszítő munkálatok elvégzésére Mátyás külföldi és hazai mesterekből Budán kőfaragó –és bronzöntő műhelyt szervezett. Működött ott könyvmásoló- miniátor-és könyvkötőműhely is. Udvarából szétsugárzott az ország minden tájára a reneszánsz művészet. Az új stílust  főpapok: mint Vitéz János, Estei Hyppolit, esztergomi érsek, a veszprémi püspök, a kalocsai érsek, építkezései, és főurak pl. Báthori István, Kinizsi Pál követik. Az irodalomban is halhatatlan alkotások születtek. Janus Pannonius latin epigrammái és elégiái kapcsolják Magyarországot először az európai kultúra áramába. 1473-tól megindult a nyomtatott könyvek kiadása is Budán: Ennek eredményeképpen látott napvilágot Hess András könyvnyomtató műhelyében a Budai Krónika és  Thuróczy János Magyarok Krónikája című műve,  mely kiemelkedően fontos forrása a 15. századi magyar történelemnek. Mátyás támogatásával alapította Vitéz János a pozsonyi egyetemet, de híres külföldi egyetemeken is ezernyi magyar diák tanult ebben az időben Krakkótól, Bolognáig és Párizsig. A törvénykezésben, a levelezésben, az egyházi és világi költészetben is rohamosan hódított a latin nyelv mellett a magyar.

„Egész Európa három legszebb városa: a vízen épült Velence, a hegyen álló Buda és a síkságon fekvő Firenze.”( egykorú olasz szállóige)

Látogassunk most el képzeletben a korabeli Budára!

A főkapun a látogató az első udvarba léphetett, ahol gyakran rendeztek lovagi tornát. Hunyadi Mátyás vérbeli katonauralkodó volt. Édesapja, a törökverő Hunyadi János erőteljesen katonás szellemben nevelte mindkét fiát. Már gyermekként megismerkedtek a vitézi életmóddal, a táborozások ezernyi megpróbáltatásaival, a hadifortélyokkal. Mire Mátyás alig 15 évesen a királyi trónra lépett, már kiváló lovasnak, képzett katonatisztnek, igazi lovagnak számított. Kiváló hadvezérré vált. Páratlan virtussal, akaraterővel, önfegyelemmel és lélekjelenléttel rendelkezett. Tisztjeivel és katonáival együtt vállalta a táborbeli élet, a csaták és várostromok viszontagságait, veszedelmét. Életét nemegyszer vakmerően kockára tette a harcok forgatagában és a felderítéseken. A korabeli leírások szerint mesteri ügyességgel bánt a karddal, az íjjal és a lándzsával. Felettébb kedvelte a kopjás lovasjátékokat, a lándzsás lovagi mérkőzéseket. Így érthető, hogy a lovagi tornajátékok és bajviadalok éppen az ő uralkodása idején élték fénykorukat a középkori Budán.

Tekintsünk szét a várból!

A Várhegy déli lejtőin függőkert várta a pihenésre, felüdülésre vágyókat. A Zsigmond király által telepíttetett gyümölcsfák között rózsalugasok, tornácos kerti lakok bújtak meg. A kert legjelentősebb építménye a márványvilla volt, melynek tetejét ezüstözött rézlemezek borították. A termeket aranyozott kazettás mennyezettel, színes csempével kirakott padlóval varázsolták újjá.

A márványlapokkal borított, árkádos belső udvart Mátyás palotaépületei fogták körül. Az udvar közepén álló márványkutat Pallasz Athéné szobra díszítette, a palota főkapuja fölötti fülkékben a 3 Hunyadi: Mátyás, János és László szobra állt. A palotaszárny északi sarkában a gótikus kápolna, mellette -a palota Dunára néző oldalán-két emeleti teremben kapott helyet a könyvtár, Mátyás dolgozószobája és a királyi trónterem. A palota legrégibb, déli szárnyában volt a kincstár és az újraformált asszonyház.

Bonfini említése szerint közvetlen átjárás volt a kápolna és a könyvtárterem között. A könyvtárhoz a másik oldalon a csillagvizsgáló csatlakozott. Az udvari csillagászok: Regiomontanus és Ilkuszi Márton munkahelye értékes berendezésekkel felszerelve. Déli irányból ebből a helységből nyílt a király dolgozószobája, amelybe csak a legbizalmasabb emberei léphettek be.

A palota kapuja fölötti felirat a belépő figyelmét már a könyvtárra is ráirányította:

„Érc, márvány és könyv nem hagy enyészni soha ..” Ez volt a palota legszebb része

A két terem egyikének boltozatára a csillagos égboltot festették azon csillagállással, amely a király születésének pillanatában volt megfigyelhető. A másik teremben a két színes üvegablak között állott a király aranyos szőttesekkel letakart fekvőszéke. A falak mentén aranyozott faragással díszített polcokon sorakoztak a díszes kötetek, a corvinák, amelyeket színes függönyök védtek a portól. A polcok alatt zárt szekrényekben feküdtek a különösen értékes kódexek.

Mátyás megbízásából számos olasz, elsősorban firenzei kódexfestő, valamint saját budai másolóműhely dolgozott a megrendelt corvinák lemásolásán, díszítésén. A könyvtár a palota szellemi életének központjává vált. Mátyás maga is szeretett olvasni, könyvgyűjtő szenvedélyének is részben ez lehetett mozgatórugója. Tudatos szervezőmunkával irányította a könyvtár fejlesztését. Többnyire személyesen jelölte meg azokat a műveket, amelyeket megbízottainak felkutatni, megvásárolni vagy másoltatni kellett. A könyvtár gyarapításával külön személyeket bízott meg. pl. a könyvtár őreiként ismert humanisták: Taddeo Ugoleto és Galeotto Marzio.

Néhány évnyi lázas munka eredményeként Európa egyik legjelentősebb könyvgyűjteménye jött létre. A két boltíves terem egyikében a görög, másikban a latin nyelvű kódexeket őrizték témájuk szerint elkülönítve, a ma szokásostól eltérően fekve tárolták a polcokon. Mátyás célja az eszményi humanista könyvtár megvalósítása volt: az akkor ismert klasszikus görög és latin szerzők valamennyi művét igyekezett összegyűjteni. Virágkorában tartalmazta az ókori és középkori görög, latin és talán héber nyelvű kódexek sokaságát: a történelem, filozófia, teológia, a csillagászat, az orvostudomány, a matematika addig elért eredményeiről szóló műveket. Ott találhatta az olvasó a magyar irodalom kezdő lépéseit reprezentáló első kéziratokat: Janus Pannonius latin nyelven írt költeményeit, vagy Báthori László magyar nyelvű bibliáját a királynak írt magyarázatokkal.

1476-ban érkezett a magyar udvarba Aragóniai Beatrix, a király második felesége. Mátyás ekkor hatalmának és diadalainak csúcsára érkezett, Méltó pompával fogadta menyasszonyát, aki nemcsak a nápolyi udvar szellemét hozta magával, de számos művészt, és tudóst is.

A pompás esküvőt többnapos mulatság követte.

Mátyás a kortársakat nemcsak olvasta, hanem igyekezett személyes kapcsolatba is kerülni velük. Galeotto Marzio írja: „… asztalánál mindig vitatkozás folyt komoly vagy kellemes tárgyról, vagy költeményeket daloltak. Ha a lantosok hallgattak, a társalgás többnyire irodalmi kérdések körül forgott. „

Kövessük most nyomon Mátyás Európa szerte irigyelt könyvtárának sorsát!

Ebben az időszakban változott meg a kódexek külső megjelenése is. Igazi reneszánsz mesterművek születtek. Gazdagon díszített lapkeretek, nagy jellemzőerővel megrajzolt portrék, finom színekkel festett, tarka virágos növényi ornamentika jellemzi a fantáziadús díszítéseket. A bájos kis puttók, fényesen szikrázó ékkövek mellett ott látjuk a humanista uralkodó erényeit jelképező Mátyás emblémákat: pl. a sárkány a bátorságot, a méhkas a szorgalmat, a kút az elmélyülést és bölcsességet, a hordó a mértékletességet, a gyűrű a hitet, az éggömb az igazságosságot, az acél és kova az erőt és a szellemet, a homokóra a cselekvéseket siettető idő felhasználását szimbolizálják. A díszített keretekben gyakran látjuk az uralkodó és felesége arcképét. A köteteket vörös, kék, zöld, lila selyembe vagy leginkább bőrbe kötötték, színes virágmotívumokkal gazdagon díszítették. Mátyás könyvek iránti szeretetének köszönheti budai virágzását a könyvkötészet.

Már akkoriban csodájára jártak a kódexeknek. A Corvina utolsó könyvtárosa, Bartholomeus Fontius egyik beszerzőútjáról levelében azt írta a királynak Firenzéből, hogy az egész város a híres Corvina Könyvtárról beszél.  Lorenzo Medici ennek mintájára akar berendezni egy hasonló könyvtárat. Fontius biztosítja a firenzeiket, hogy Mátyás könyvtárát felülmúlni senkinek sem fog sikerülni. S hogy ez nem volt puszta hízelgés, azt egy másik tanúvallomásból tudjuk: Amikor Firenzébe eljutott Mátyás halálhíre, Piero de Medici, aki ugyancsak szenvedélyes könyvgyűjtő volt, felkiáltott: „ Most olcsóbbak lesznek a kéziratok!”

1490. április 6-án meghalt Mátyás. Ekkor könyveinek száma 2000-2500 lehetett. A trónra lépő Ulászló nem volt képes az örökség méltó gondozására. Az élelmes diplomaták és külföldi humanisták sorra szerezték meg az elhanyagolt könyvtár legszebb köteteit. Legalább 150 befejezetlen kódex maradt Firenzében, s már csak 2 évig működik a budai másolóműhely, de címerpajzsukban a fekete holló Ulászló fehér sasára változik. Több könyvet nem vásárolnak, s ha a szükség úgy kívánja, Ulászló a Corvinákból bőkezűen ajándékoz. A könyvtár 1526-ig áll az eredeti helyén elhanyagoltan, könyvtáros nélkül, míg Szulejmán távozásakor darabjai tömérdek kinccsel együtt Konstantinápolyba kerülnek.

„Meghalt, Mátyás, oda az igazság!” –mondja az ősi, már a 16. században ismert közmondás. Mohácsnál elbukott középkori magyar királyság utolsó fénykoraként ábrázolja uralkodását. Megvédte az országot a töröktől, sikeresen harcolt a németek és a csehek ellen, s „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”is.

A délután folyamán 13 órától a lovagok mai utódai próbára tehetik erejüket, ügyességüket az udvaron íjjal és nyíllal lőhettek Kesző Íjászai segítségével. Szeretettel várjuk az érdeklődőket.

550 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én kemény tél volt: a Duna befagyott jegén választották királlyá a 15 éves Hunyadi Mátyást. Az elmúlt félezer esztendő alatt sem fakult meg uralkodásának dicső emléke. Nincs még egy olyan királyunk, akinek cselekedeteit annyi anekdota, mese, monda őrizné. Az ő emlékére 2008 a reneszánsz éve.

A budai várban olyan élet zajlott, melyre méltán lehetünk büszkék, s amely követendő példa a mai kor számára is. Örökérvényű művészi alapok születtek akkor, melyek európai rangra emelték az országot.

A korabeli utazónak elég volt ellátogatnia Budára, hogy lássa: mi folyik Európában. Mindent és mindenkit megtalálhatott itt, ami, és aki számított akkor. Mátyás felismerte a természettudományos, matematikai, csillagászati, műszaki, technikai kultúra jelentőségét. A művészek, tudósok pártfogását, alkotómunkájukhoz szükséges feltételek megteremtését személyes ügyének tekintette.

A királyi udvarban élő Bonfini humanista tudós tollából sok feljegyzés maradt az utókorra:”Mátyás a régi királyok nyomdokait követte, sőt felülmúlta őket. Készséges adakozó volt, otthonosan forgolódott az urak és kapitányok között, nyájas modorával mindannyiukat lekötelezte. A közkatonákat is megkérdezte, van-e valami szükségük...gyakran sebet is kötözött.

A budai várat kezdte kibővíteni. A Dunára néző kápolnát emelt, víziorgonával és márványból, ezüstből készült kettes keresztelő kúttal. Felette könyvesházat építtetett, dúsan rakva latin és görög nyelvű kódexekkel, a híres Corvinákkal.”

Nápolyból érkezett felesége, Beatrix „az étkezésben és egész életmódjában kifinomult szokásokat honosított meg. Nagyszerű lakomákat rendezett, az ebédlőket és hálószobákat fényesen berendeztette. Itáliából festőket, szobrászokat, vésnököket, ezüstműveseket, fa-és kőfaragókat építészeket fogadott óriási fizetéssel…”Arra törekedett, hogy Pannónia második Itália legyen. „

Jöttek is szép számmal a színészek, bohócok, fuvolások, dudások, hárfások, akiket a királyné nagyon kedvelt. Bőkezű ajándékokkal csalogatta udvarába a költőket, szónokokat. Felkutatta és felfogadta a tudományban jeles embereket. A művészet és tudománypártolás a király hatalmát reprezentálta: az erő és dicsőség jele volt ez. Az uralkodó csakis rangjához illő környezetben lehet méltó az általa is legnagyobbaknak tartott példaképeihez: Nagy Sándorhoz és Julius Caesarhoz.

Mátyás uralkodásának 32 esztendejének kulturális eredményei szétáradtak az országban s alapjává, visszavágyott mintaképévé váltak minden további fejlődésnek.

Szeretnénk, ha az irodalom és történelem órákon tanultakat felidézve, kiegészítve örömöt találnátok az ezzel a korszakkal való ismerkedésben. Mátyás személyéhez kötődő meséket, mondákat, regényeket lapoznátok fel, ismeretterjesztő műveken keresztül időutazást tennétek ebben a korszakban. Tervezünk egy látványos kiállítást is a ti közreműködésetekkel, amire rajzórákon, szakköri keretben készülhettek. Reméljük, a reneszánsz fényéből, hangulatából sikerül valamit idevarázsolni, átélhetővé tenni. Február 25-én,  Mátyás napján reneszánsz játszóházat tervezünk az érdeklődőknek, és az idei történelmi vetélkedő témája is természetesen ez a korszak.  Ha érdeklődésre talál, tavasszal ellátogathatunk a budai várba is, Mátyás uralkodásának mai helyszínére. Legyetek ti is sokoldalúak, mint a reneszánsz ember! Válasszatok  a tehetségeteket próbára tevő feladatok közül!

Bizonyára a ti számotokra is az egyik legkedvesebb, legismertebb királyunk Mátyás.

Keressetek, olvassatok róla szóló mesét, mondát, és készítsetek hozzá illusztrációt a cím és a nevetek feltüntetésével! Szeretnénk kiállítást rendezni a legszebbekből.

Olvasgatásra, tanulmányozásra ajánlott könyvtárunkban megtalálható könyvek:

Mátyás és az igazmondó juhász

Mátyás az igazságos

Komjáthy István: Mátyás-mondák könyve

Lengyel Dénes:Régi magyar mondák

Életrajz:

Kiss Dénes: Így élt Mátyás király

Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet

Harsányi Zsolt: Matthias Rex

Erdődy János: Sasoknál magasabban

Kisfaludy Katalin: Matthias Rex

Ismeretterjesztő művek:

A reneszánsz és a humanizmus fényei /Új képes történelem/

Csukovits Enikő: Liliom és holló /Új képes történelem/

Teke Zsuzsa: Mátyás, a győzhetetlen király

Csiffári Tamás szerk: Magyar királyok könyve

Magyarország virágzása és romlása /Képes történelem/

Nagy képes millenniumi hadtörténet

Nagy képes millenniumi arcképcsarnok

Vikol Katalin: Magyarország virágzása és romlása

Fenyvesi László:Kinizsi Pál

Fenyvesi László: Mátyás király fekete serege

Foki Tamás: A középkori Buda

Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet

A bölcsességet nem lehet örökölni. A bölcsességre törekvő tanulónak a könyveket az aranynál és az ezüstnél jobban kell szeretnie. ( Comenius)

Kincset talál, aki barátot talál.

Nem az tesz gazdaggá, ami a miénk, hanem aminek örülni tudunk.

Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes értelmetleneké. (Démokritosz görög filozófus)

Az összes ajtó kinyílik az udvariasság előtt.

A könyv litániája

" A könyv a lélek világossága, a testnek tükre; megtanít az erényre és elűzi a bűnt. Ő a bölcsek koronája, az utazó kísérője, az otthon barátja, a beteg vigasztalója, a kormányzók társa és tanácsadója, az ékesszólás illatdoboza, gyümölccsel teli kert, virággal ékes rét. Ha hívják, jön. Mindig készenlétben van, mindig előzékeny. Ha kérdezed, rögtön válaszol. Felfedi a rejtettet, megvilágítja a homályosat; balszerencsében megsegít, jószerencsében mérsékletre oktat."

Ismeretlen szerző

"…a könyv olyan kis bűvészszerszám, amely elvisz bennünket a múlt képei és a természetfölötti árnyak közé."      /Anatole France /

" Gyönyörű, ha az ember célba lát, és el is éri azt tűzön-vízen át!"     /Ibsen/

" A legerősebb az, aki önmagát képes legyőzni"

" Munkád nem fog sokáig tartani, ha jókedvvel végzed azt, ami máskor előbbre kényszerből halad; elégedettebb leszel s boldogabb.

" Az élet értelme a szeretet, s ebből mindenki annyit kap, amennyit megérdemel."                              / Fekete István/

" Mondd meg, mivel töltöd az időt, s megmondom  ki vagy! "          / Andersen/

" A becsület meg a szorgalom olyan, mint a jó szél: előrehajtja az embert." /Andersen/

" Előtted a küzdés, előtted a pálya, az erőtlen csügged, az erős megállja. És tudod, az ERŐ micsoda?  AKARAT, mely előbb vagy utóbb borostyánt arat." /Arany J./

A könyvekben minden benne van.

"Otthon nálunk mindenki olvasott. Anyám is, apám is, nagyszüleim is. Ahogy elnéztem arcukat, amint a könyv fölé hajolva hol elmosolyodnak, hol elkomorodnak, hol meg feszült izgalommal lapoznak egyet, azon gondolkoztam: hol járnak? Meg sem hallják, ha szólok hozzájuk. S ha végre rám figyelnek, mintha visszajöttek volna valahonnan.

…A könyvekben minden benne van. Nemcsak a tündérek, a manók, a királykisasszonyok, a gonosz boszorkányok, hanem én is, te is, örömeinkkel, gondjainkkal, vágyainkkal, bánatunkkal. Benne van a jó meg a rossz, az igaz és a hamis, a természet, a világmindenség; ez mind elfér a könyvekben.
Nyisd ki a könyvet!
Megosztja veled minden titkát!"

Janikovszky Éva

"A könyvet szép, de csalfa tündér lakja:
ha fölnyitod, megkapja szívedet,
és örökre felviszi a legragyogóbb csillagra."
(Petőfi Sándor)

" A szeretet az élet"             (Móra Ferenc )

A szívet tápláló olvasmányok befektetések, melyek emberséget, tisztességet kamatoznak. Valutává nem, de jövővé válthatók: mások iránti érzékenységgé, barátsággá, szeretetté. Türelemmé és segítőkészséggé. Egy simogatássá vagy egy elkerült rosszízű megjegyzéssé



" A balga egy jó könyvet sem ismer, az okos egy rosszat sem."
/Diderot/


" Amennyit a szív felfoghat magába, sajátunknak csak annyit mondhatunk"
/Vörösmarty Mihály/

"Aki olvasni szeret, unalmas óráit
-melyek elkerülhetetlenek életünkben-
gyönyörűséges órákra cseréli fel."
Montesquieu

Az a nemzet, mely nem olvas, lemond arról, hogy Európához tartozzék.
( Szini Gyula)

A szívet tápláló olvasmányok befektetések, melyek emberséget, tisztességet, kamatoznak. Valutává nem, de jövővé válthatók: mások iránti érzékenységgé, barátsággá, szeretetté. Türelemmé és segítőkészséggé. Egy simogatássá. Vagy egy elkerült rosszízű megjegyzéssé.

Minden ember kétszer tanul meg olvasni: egyszer a betűvetést, a betűk szavakká formálását a fehér lapon, egyszer a betűk érzelmekké, érzékeny képekké alakítását agyának szürke tengerén.

Az olvasás többet jelent az információk megszerzésénél, többet a tudás gyarapításánál: az olvasás az élethez szükséges motivációk, érzelmek, késztetések megragadásának lehetőségét jelenti.


„ Amennyit a szív felfoghat magába, sajátunknak csak annyit mondhatunk.”
( Vörösmarty Mihály)

"Könyvek és tapasztalatok együtt alakítják a lelket"
(Radnóti Miklós)

"… olyan csodálatos világra nyitnak ajtót-ablakot a könyvek, amelyet semmi más úton-módon nem lehet megközelíteni." (Fekete Gyula)

" …könyvek nélkül pedig senki sem lesz tudós."


"… a bölcsességre törekvő tanulónak a könyveket az aranynál és az ezüstnél jobban kell szeretnie." Comenius

" A könyvet mindig ketten alkotják.

Az író, aki írja és az olvasó, aki olvassa" Illyés Gyula


" A balga egy jó könyvet sem ismer,

az okos egy rosszat sem." Plinius

" A könyvek …életünk szerves részei. Könyvek kísérnek a műveltség felé vivő úton. Könyvek alakítják világnézetünket, erkölcsünket;
könyvek formálják kívánságainkat, céljainkat, könyvek segítenek abban, hogy megértessük magunkat másokkal;
könyvek vidámítanak fel nehéz óráinkban, könyvek segítenek a több kenyérhez, a könnyebb élethez. Amit tudunk, annak túlnyomó részét könyvekből tudjuk, még ha ezek egy részét nem magunk olvastuk is el."


"A könyvben nem az az érték, ami le van írva, hanem amit kiolvasunk belőle.   Minden szó arra való, hogy megindítson bennünk egy folyamatot, s mi ezt hitelesítsük."

Kosztolányi Dezső 

"…minden jó könyv olvasása olyan, mintha elmúlt századok legderekabb embereivel, e művek szerzőivel társalognánk…"      Descartes

"Az olvasás egyik fő eszköz azok közül, melyek által esméreteinket szaporítjuk."
Köteles Sámuel

"Csak eszednek és lelkednek olvasás útján nyert kincse jelenti az igazi gazdagságot, mert ez nem vész el és nem hagy el soha."
Leonardo da Vinci

Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomába eredni.( Walt Disney)

Nem az a fontos, hogy honnan jössz, hanem hogy hová mész.( Illyés Gyula)

Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.                        Antoine de Saint-Exupéry)

A bölcs mindenkitől tanul.

Amit jókedvvel teszel, nem esik nehezedre.

A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.

Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. (Széchenyi István)

Aki tanul, halad, aki lusta, marad.

Ne csak tudd a jót, hanem tedd is!

A tétlenség szégyenletes, nem a munka.    (Horatius)

A szép szó az ellenséget is kibékíti.   A harag rossz tanácsadó.

Ha ezt el tudod olvasni, köszönd meg egy tanárnak.

Kincset talál, aki barátot talál.

Nem az tesz gazdaggá, ami a miénk, hanem aminek örülni tudunk.

A mosoly egy olyan görbe, amely mindent kiegyenesít.

Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes értelmetleneké.

Az összes ajtó kinyílik az udvariasság előtt.

Sok jó ember kis helyen is elfér.   Nem esik messze az alma a fájától.

Minden felnőtt volt gyerek, de csak kevesen emlékeznek rá.    ( Antoine de Saint- Exupéry)

Hogy másokat le tudj győzni, először önmagadat kell legyőznöd.

Amit megtanultál, azt nem vehetik el tőled.

Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. ( József Attila)
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.(Tamási Áron)

Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt. ( Antoine de Saint-Exupéry)

Az a baj a semmittevéssel, hogy nem tudod, mikor végeztél.

Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség.    Hamar munka ritkán jó.

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!  Aki akar, talál időt mindenre.

A bölcsességet nem lehet örökölni. A bölcsességre törekvő tanulónak a könyveket az aranynál és az ezüstnél jobban kell szeretnie.
( Coménius)

Kincset talál, aki barátot talál.

Nem az tesz gazdaggá, ami a miénk, hanem aminek örülni tudunk.

A mosoly egy olyan görbe, amely mindent kiegyenesít.

Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes értelmetleneké.

Az összes ajtó kinyílik az udvariasság előtt.

Tudósok talán lehetünk a mások tudományából,
bölcsekké azonban csak a saját magunk bölcsessége tehet bennünket.
( Montaigne)